Megszenvedtem a recept nevének magyarosításával, hiszen ez egy igazi amerikai édesség, amit itthon leginkább valamilyen teasüteménynek nevezhetünk.
A ”cookie” sütemények azok a kis tallér alakú, gyakran csoki darabokkal, mogyoróval, aszalt gyümölcsökkel gazdagított kekszfélék, amelyek Amerikában minden változatban megtalálhatóak a karácsonyi asztalon, nálunk meg a Starbucks kávézókban vonalainkat nem épp a legkímélőbb formában.
De mielőtt még a karácsonyi szezon extra hízlaló ételei kapcsán arra a következtetésre jutnál, hogy ez a süti is egy közülük, csak pillants rá az összetevőkre és azonnal rájössz, hogy ez bizony egy kis túlzással, de diétásnak nevezhető édesség. A mogyoróvaj inkább erős túlzással, habár természetesen cukormentes verziót használtam és mindössze negyed csésze van az egész tésztában. Édesítésnek xilitet (nyírfacukor) tettem bele, na meg az ízhatás fokozása kedvéért egy pici melaszt és agávé nektárt, ami mézzel helyettesíthető. Persze ezeket elhagyhatod, de akkor használj valamivel több xilitet. Ha esetleg nem tudnád, a melasz a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának első mellékterméke, így sokkal kevésbé finomított, mint a végtermékként előállított asztali cukor, amiből pontosan az agyonfinomítás folyamata során elvész minden hasznos tápanyag, és marad az üres kalóriabomba. A melaszban tehát még találhatók különböző ásványi anyagok és vitaminok is, mint például a vas, magnézium, kálcium, szelén, kálium és B3, B5, B6 vitaminok. Ettől függetlenül persze mégiscsak ”cukor” számba megy, de az az egy teáskanál, amit felhasználunk az egész receptben, az senkit sem fog bántani. A melasz sütésnél egy nagyon fanyar kiegészítő lehet, és mivel nagyon intenzív íze van ennek a sűrű, fekete színű szirupnak, nem is kell belőle több, mint egy-két teáskanál per recept.
Cookie-t készíteni elég egyszerű, még kezdőknek is szokott sikerülni. Ez egy picivel bonyolultabb, de csak abból a szempontól, hogy a tört banán és a mogyoróvaj miatt a tészta elég ragacsos textúrájú lesz nyersen, így kicsit macerásabb kézzel megformázni a tallérokat, de azért nem okoz nagy problémát és nagyon megéri!
Mogyoróvajas-banános, csokidarabkás keksz
kb. 15-20 db
¼ csésze mogyoróvaj (bio cukormentes, Müller üzletekben kapható)
1 césze tört banán (kb. 3 db)
½ csésze xilit
1 teáskanál melasz
2 evőkanál agávé nektár v. méz
1 ½ csésze + 3 evőkanál teljes kiörlésű rozslizst (Biopont - dm üzletekben, bioboltokban és Spar szupermarketekben kapható)
1 teáskanál sütőpor
Csipet só
Fél tábla Ritter Sport Diet sötét 50%-os csokoládé (Müller üzletekben kapható)
A banánokat villával pürésítsd össze és mérd le, hogy valóban 1 csésze legyen. Ebben a receptben fontos, hogy pontosan mérjük.
Add hozzá a mogyoróvajat, a xilitet, a melaszt és az agávé szirupot. Elektromos habverővel keverd őket egyenletesre.
Egy másik tálban mérd ki a lisztet, add hozzá a sütőport és a sót, majd ezt a keveréket két lépésben keverd bele a banános masszába. Ezt már lapos fakanállal dolgozd össze. Végül add hozzá a felaprózott csokoládé darabkákat is.
Ezután formázd meg a kis tallér alakokat. Legjobb, ha egy fagyis kanállal méred ki a sütőpapírral kibélelt tepsire a gömböket, majd a kezeddel picit lenyomkodod őket, hogy laposabbak legyenek. Ha nincs fagylaltos kanalad, akkor egy kanál és a kezed segítségével próbálkozz. Ragadni fog, de nem kell tökéletes formákra törekedni, sütés közben nagyon szépen egybe fognak rendeződni.
180 fokon kb. 15 percig süsd őket. Nem kell túlsütni, mert akkor könnyen kiszáradhatnak. Forrón még nagyon puha kekszeket fogsz kapni, de ezek hűlés közben keményebekké válnak majd.
Isteni édesség egy kávé kíséretében bármikor!
