Hányszor halljuk azt, hogy valaki arra hivatkozik rossz egészségi állapota, betegsége, túlsúlya kapcsán, hogy genetikai és nem tehet ellene semmit. De tényleg ez volt megírva? Mi jött előbb, a tojás vagy a csirke?
Az igazság valahol középen van természetesen. Azt aligha tudjuk befolyásolni, hogy barna vagy szőke hajjal születünk, turcsi vagy hosszú orrot öröklünk, és fehér vagy színes bőrünk lesz.
Azonban már egy 1981-ben, az Oxford Egyetem által végzett tanulmányban is állítják a kutatók, hogy például a rák kialakulásának kockázata mindössze 2-3 % eséllyel tulajdonítható pusztán a géneknek! A többi az életmódból ered.
Ezért is van az, hogy a tradicionálisan egészséges ázsiai társadalmakból (ahol a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganatos megbetegedések a '70-es évekig gyakorlatilag alig fordultak elő, míg a nyugati országok multicégei be nem hozták a rengeteg feldolgozott, cukros, zsíros élelmiszert) kivándorolt fiatal lakosság már gyakorlatilag a repülőn összeszedi a jóléti társadalmak valamelyik tipikus népbetegségét. Szüleik, akik otthon maradtak Kínában, 90 éves korukra is fittek, egészségesek, míg a Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban élő gyermekeik magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel küszködnek, szívinfarktust szenvedtek el, esetleg átestek már egy bypass műtéten is, unokáik pedig már 10 éves korukra túlsúlyosak, és kezdeti cukorbetegséggel bajlódnak. Tényleg a gének és nem inkább a földrajzi elhelyezkedéshez köthető tipikus életmód és táplálkozás a felelős?!
Miért van az, hogy egypetéjű ikrek közül csak az egyik szenved 1-es típusú cukorbetegségben, és pont az, aki kiskorában imádta a tehéntejet, és rendszeresen fogyasztotta, míg az, amelyik nem, az megúszta ezt az autoimmun betegséget? Vagy felnőtt ikerpárok közül csak a nap mint nap a McDonald's-ban ebédelő, rendszeresen bulikba járó és alkoholizáló fogyókúrázik állandóan és küszködik aknés bőrproblémákkal, miközben a táplálkozására odafigyelő, szerényebb típusnak sem arcbőrével, sem súlyával nincsen gondja.
Miért van az, hogy a mai kislányoknak lényegesen hamarabb jön meg első menstruációjuk, mint saját édesanyjuknak vagy nagymamájuknak? Nem lehet, hogy a manapság jellemző jóléti életmód és a ’’túltápláltság’’ az oka, ahol napi háromszor fogyasztunk természetes módon előfordiló növekedési hormonokkal és mesterséges módon befecskendezett hormonokkal teli állati termékeket? Vagy az, hogy iskolás kislányainkat mindenféle fincsiséggel, csokikával, sütikével jutalmazzuk, melyek a rengeteg zsírtól és cukortól soha nem látott inzulinreakcióval serkentik a hormonok termelődését? Édesanyáink és nagymamáink korában heti egyszer, hétvégi alkalommal tettek sült csirkét az asztalra, és a desszert csak ünnepnapokon fordult elő. Az akkor luxusnak számító ételek, ma alapélelmiszerként funkcionálnak, és napi többször fogyasztunk belőlük!
Hogyan lehet, hogy időben életmódot váltó 40-50 éves férfiak élnek további 40 évet egészségesen, és nem jutnak szívinfarktusban vagy agyvérzésben elhunyt édesapjuk és bátyjuk sorsára?
Hogyan lehet, hogy nagydarab, túlsúlyos szülőknek fitt, csinos gyermekeik vannak? Talán úgy, hogy amikor a karcsú nagyvárosban tanuló, egyetemista lány hazamegy vidékre látogatóba, akkor sem fogyasztja a zsíros, koleszterines csülök pörköltöt fehérkenyérrel, és rendszeresen eljár sportolni. Vagy szerintetek a szomszéd utcában lakó, régi iskolatársatok azért kövér, mert apja, anyja is kövér volt, tehát rossz géneket örökölt? Nem inkább azért, mert ''egy család, egy szokás'' alapon évek óta ugyanazokat az ételeket fogyasztják mindannyian és hasonló génjeik helyett, hasonló táplálkozási szokásaik határozzák meg hasonló testalkatukat?
Miért van az, hogy apukád nem májrákban halt meg, mint az ő apukája, aki rendszeresen alkoholizált, és anyukád nem lett tüdőrákos, mint az ő édesanyja, aki világ életében dohányzott?
A szüleinktől örökölt gének fontosak, de talán nem a legfontosabbak, mikor a jóléti társadalmakra jellemző népbetegségek (szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz, rák) kerülnek középpontba. Nem csak a tudomány, de a gyakorlat is nap mint nap ezt bizonyítja.
Egyeseknél nagyobb esély van magas koleszterinszint, szívbetegség, diabétesz vagy valamilyen daganat kialakulására, mint másoknál. Egyesek többet ehetnek, mégis vékonyabbak maradnak, mint mások. Egyesek 30 éves korukra megőszülnek, mások még 50 évesen sem. De egy biztos; az életmód mindennél jobban befolyásolja azt, hogy mi történik velünk életünk során, és ebbe beletartozik az, hogy hol élünk, milyen levegőt szívunk, milyen vizet iszunk, mennyire vagyunk kitéve káros környezetszennyező anyagoknak és kemikáliáknak, de ami még ennél is meghatározóbb az a táplálkozás és mozgás.
Azok a gének ott vannak, azok a kemikáliák és rákkeltő anyagok bekapcsolhatják ezeket a géneket, de ami a bekapcsolás után ezek továbbfejlődését, elterjedését, életben maradását avagy pusztulását befolyásolja, az ott van a tányérodon! Ilyen folyamatok rengeteg tényező hatására beindulhatnak és beindulnak, de ha nem kapnak elég ’’táplálékot’’, akkor még azelőtt leállnak, mielőtt olyan mértékben elszaporodnak, amikor már nagy a baj. Ilyen daganatfejlődést támogató táplálék például a tejtermékeken lévő kazein (tejfehérje), a cukor és a természetesen előforduló növekedési hormonok (Insulin-like Growth Factor 1, IGF-1) a túlzott mértékű állati termékek fogyasztása kapcsán.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a rák, szívbetegségek, diabétesz kialakulása sokkal inkább földrajzi, tehát szokásokból és életmódból eredő összefüggéseket mutat, mint inkább genetikai kapcsolatokat.
Vannak tényezők, amiket nem tudunk megváltoztatni életünkben. Ilyenek az örökölt génjeink, az, hogy hol élünk, ott milyen tiszta vagy szennyezett a levegő, milyen víz folyik a csapból stb., de a döntés, hogy mivel tápláljuk szervezetünket és mennyit mozgunk, az a saját kezünkben van!
