A mai táplálkozási formámat sok olvasás, gyakorlás, próbálkozás előzte meg, mire teljes mértékben kialakítottam magamnak a számomra legfontosabb alapelveket. Ehhez persze idő kellett, de mára teljesen beültettem mindent a gyakorlatba és könnyedén, rutinszerűen megy minden.
Mivel kívül-belül nagyon pozitív egészségügyi változásokat tapasztaltam táplálkozásomnak köszönhetően, így meg vagyok arról győződve, hogy jó úton járok és megfelelő elveket követek.
Étrendemben ezek az elvek a következő szempontokra koncentrálnak:
Növényi eredetű
Egyik legfontosabb alapelvem az, hogy növényi eredetű ételekre fókuszáljak, miközben kerülöm az állati termékeket. Miért?:
Zsír és koleszterin:
A növényi alapú táplálékok ZÉRÓ koleszterint és nagyon kevés értömítő, telitett zsírt (kivétel a kókusz, és pálmazsír) tartalmaznak, viszint hasznos, egyszeresen- ill. többszörösen telítetlen zsírsavakban, Omega 3-ban (őrölt lenmag, dió, kelkáposzta, tofu stb.) és Omega 6-ban bőségesen gazdagok. Az állati termékek koleszterinben és telitett zsírokban nagyon koncentráltak.
Rostok:
A növények rostokban gazdagok, minden növényi eredetű étel tartalmaz rostokat, persze eltérő mértékben. Az állati termékek mindegyike ZÉRÓ rostot tartalmaz, tehát semmilyen állati eredetű ételben nem találunk rostokat.
Szénhidrátok, fehérjék, zsírok:
A növények mind a három, létezésünkhöz nélkülözhetetlen makro tápanyagot (szénhidrát, fehérje, zsír) tartalmazzák. Az állati termékek viszont legfontosabb makro tápanyagunkban hiányosak, ugyanis nem tartalmaznak szénhidrátokat. Ezalól a tejtermékek kivételt jelentenek, ahol a bennük található laktóz (tejcukor) jelenti a szénhidrátot. Azonban a laktóz pontosan ugyanolyan egyszerű cukor, mint az asztali cukor. Tehát az állati termékek nem tartalmaznak lassan felszívódó, komplex szénhidrátokat.
A növények jó forrásként szolgálnak mind a komplex szánhidrátokra, mind a fehérjékre és mind a zsírokra. Fehérjéből koránt sincs olyan sokra szükségünk, mint amennyit magunkhoz veszünk a modern társadalmakban, illetve a növények is bőségesen tartalmaznak fehérjéket (babok, hüvelyesek, egész gabonák, de minden más is!), sőt a zöld levelesekben és babfélékben a fehérjék összkalóriához viszonyított aránya még magasabb is, mint a húsokban. A szükséges zsírok pedig mindenben benne vannak, ezek közül is koncentrált növényi forrásokat az avokádó, dió, lenmag, tofu, szójatej, kókusztej jelenthetik.
Antibiotikumok, hormonok:
A nagyüzemi állattartásból származó termékek bárhol a világon tele vannak antibiotikumokkal és hormonokkal. Ezek az állatok olyan körülmények között, kis helyen, szorosan egymáshoz nevelődnek, hogy mindenféle betegséget, fertőzést terjesztenének egymás között, ezért telenyomják őket antibiotikumokkal. Hormonokat pedig azért kapnak, hogy még nagyobbra nőjenek, még rövidebb idő alatt a magasabb profit érdekében. A génkezelt szójababot, kukoricát, gabonákat pedig szerte a világon az állatok takarmányaként használják fel leggyakrabban, így ezek anélkül a mi szervezetünkben kötnek ki, hogy tudnánk róla. Az állati termékeken keresztül bevitt antibiotikumok, hormonok, génkezelt organizmusok legyengítik szervezetünket, immunrendszerünket és semlegesíthetik más gyógyszerek hatásait, illetve védtelenné tehetnek bennünket bizonyos betegségek ellen.
A háztáji állatokat ez a veszély természetesen nem fenyegeti, azonban természetüknél fogva azok is a zsírok, koleszterin és természetesen előforduló növekedési hormonok rendkívül koncentrált forrásai. Ez az oka, hogy a bio állati termékeket is kihagyom az étrendemből.
Vegyszerek, kemikáliák:
Természetesen a mai világban gyakorlatilag lehetetlen kikerülni az ételekben előforduló, különböző kemikáliákat. A bio sem azért bio, mert teljesen vegyszermenetes, hanem azért mert ellenőrzött, bevizsgált anyagokat tartalmazhat csak, és a termelés teljes minőségi kontroll alatt zajlik. A cél tehát nem is az, hogy minden vegyszert elkerüljünk, hanem az, hogy kerüljük el azokat, amelyeket tudunk.
Az ételekben felhalmozódott vegyszerekről mindenkinek a permetezett zöldségek és gyümölcsök jutnak eszébe. Pedig abban biztosak lehetünk, hogy a legtöbb kemikália a tápláléklánc csúcsán álló állatokban halmozódik fel és nem a növényekben. Egyrészt, mert az elfogyasztott takarmány (amely gyakran gyenge minőségű vagy génkezelt növényi takarmány) által az állati szervezetben köt ki a legtöbb kemikália, másrészt pedig az effajta vegyszerek zsírszövetekhez kapcsolódva tudnak elraktározódni. Mivel az állati szervezet tele van zsírszövettel, a növények pedig zsírokban lényegesen szegényebbek, így automatikusan nagyobb mennyiségű kemikáliát juttatunk be a szervezetünkbe állati termékek fogyasztásával, mint növények útján.
Feldolgozatlan
Nagyon fontos szempont táplálkozásomban, hogy az ételeket a természetben előforduló állapotukhoz lehető legközelebbi formában, tehát feldolgozatlanul vagy minimálisan feldolgozott formában fogyasszam. Étrendemet a zöldségek, gyümölcsök, teljes gabonák, hüvelyesek és magvak alkotják és minden, ami ezekből elkészíthető minimális feldolgozással. Ilyen a turmixolás, őrlés, szűrés stb. Ebbe a kategóriába tartozik, minden egész növény (1 db alma, zabszem, barnarizs, babfélék stb.), vagy az egészből előállított termék (szójatej, zabtej, almaszósz, teljes lisztek, amelyek a gabonaszem minden részét – mag, csíra, héj – tartalmazzák).
Finomított termékek kerülése
Az agyonfeldolgozott, finomított ételekkel az a baj, hogy a finomítás során az eredeti ételben lévő tápanyagokat, rostokat elvesztik, így üres kalóriákat jelentenek, amelyek elhízást és betegségeket okozhatnak. A finomlisztek (amelyek csak a mag belsejét tartalmazzák), a finomított cukor, finomított, izolált, kivont növényi olajak, tartós élelmiszerek, előrecsomagolt ételek illetve a mesterséges adalékanyagokat, aromákat, színezőanyagokat tartalmazó termékek, üdítők, szörpök stb. nem részei a táplálkozásomnak.
Koleszterinben és értömítő, telitett zsírban gazdag állati zsírokat (vaj, zsír stb.) illetve finomított, izolált növényi olajokat nem adok ételeimhez. A szükséges zsírokat az egész növényekben előforduló zsírokkal pótolom (olivabogyó, avokádó, kókusz, magvak). Minden nap 2 evőkanál őrült lenmagot valamibe belecsempészek a szükséges Omega 3 bevitel érdekében.
B12-vitamin
A növények egyetlen egy vitamint nem tartalmaznak, ami szervezetünk számára szükséges, és ez a B12-vitamin. Az állati termékekben van B12, azonban az ilyen forrásból bevitt B12-ért gyakran magas árat kell fizetni, mert sajnos nem csak a B12, hanem vele együtt az összes koleszterin, telitett zsír, hormonok, antibiotikumok és kemikáliák bejutnak a szervezetünkbe. Ezért én úgy döntöttem, hogy kerülöm az állati termékek fogyasztását és heti egy 500 mcg-os B12 tablettát szedek helyette. A D-vitamin szintén hasonlóan nem fordul elő a növényekben, de még az állati termékekben sem elegendő. Ezt is mutatja az, hogy a lakosság nagy része D-vitamin-hiányos. A D-vitamin legjobb forrása a napfény, ennek hiányában pedig egy napi 1000-2000 IU. kapszula ősztől tavaszig.
Egyszerűbb így étkezni, mint kezdetben gondoltam. Persze gyakorlat teszi a mestert, de egy egészségesen nyitott hozzáállással hamar rá lehet szokni az új dolgokra. Mivel természetes, teljes értékű ételeket fogyasztok, így a főzés is leegyszerűsödik, hiszen a természet adta friss, egészséges, változatos, növényi eredetű termékekből nagyon minimális munkával isteni finom ételeket lehet rövid idő alatt összehozni, amelyek szerencsére napokig is elállnak a hűtőszekrényben.
Az én egészségemre leírhatatlanul pozitív hatással van ez a fajta teljes értékű, feldolgozatlan, növényi táplálkozás. Ráadásul minden nap egyre jobban élvezem, hiszen folyamatosan új dolgokat fedezek fel és rácsodálkozom, milyen egyszerű és gyors tud lenni egy-egy finomság elkészítése..egy örökös kalandozás tele pozitív hatásokkal az egészségünkre, a környezetszennyezésre és az állatokra.