Tegnap kaptam egy nagyon jó kommentet az ’’Olajügyek’’ 1 posztommal kapcsolatban! Mivel a komment nagyon kötődik az itt tárgyalt témához illetve nagyon jó pontokat tartalmazott, építő jellege miatt úgy gondoltam, hogy másokkal is megosztom a választ, hiszen nagyon valószínű, hogy a kérdés mások fejében is felmerült!  

A kérdés tehát a következő volt:

**Szia,

Az lenne a kérdésem, hogy mi van a zsírban oldódó vitaminokkal?**

A választ pedig itt Veletek is megosztjuk:

**A zsírban oldódó vitaminok zsírban oldódnak és nem hozzáadott, finomított zsírokban!! Zsírokat anélkül is beviszünk a szervezetünkbe, hogy olajat, állati zsírokat, vajat, margarint adnánk az ételeinkhez! Ezek kivont, plusz zsírok! Mindenben van elégséges zsír, amire szükség van! Az avokádó, oliva bogyó, magvak, őrölt lenmag, magból készült vajak, krémek, tofu, szójatej, kókusz rengeteg hasznos zsírt tartalmaznak. Ezen kívül persze egy darab alma is tartalmaz zsírt, és akármilyen hihetetlen, a zöld levelesekből igen sok zsírt nyerünk, még Omega 3-at is! A zsírban oldódó vitaminok feloldódnak az egész ételekkel bevitt zsírokban illetve a fenti, zsírokban kifejezetten gazdag ételekben! Nem kell kivont, plusz zsírokat bevinni, ahhoz, hogy a zsírban oldódó vitaminok hasznosulni tudjanak! A jelszó tehát: A zsírban oldódó vitaminok zsírban oldódnak, és nem kivont, hozzáadott, feldolgozott, finomított, rostoktól, tápanyagoktól megfosztott növényi olajokban vagy koleszterinnel és telitett zsírokkal teli állati zsírokban! A zsírok fontosak, de nem hozzáadott, pluszban bevitt formában, hanem egész ételek formájában lehet ezeket a legegészségesebben pótolni. (Én semmilyen hozzáadott olajat vagy állati zsírt nem fogyasztok jó ideje, és a 3 héttel ezelőtti vérvételemnél is kiderült, hogy tökéletes a D-vitamin szintem, amiről tudjuk, hogy zsírban oldódik! Fel tud oldódni a vitamin a fentiek alapján is!) Remélem, sikerült leírnom a különbséget a zsírok és a hozzáadott zsírok között! :) **

Amit tehát itt hangsúlyozni illetve kiemelni szeretnék az az, hogy lényeges különbség van az ételekben természetesen előforduló zsírok és az azokból kivont, finomított olajok es állati zsírok között! A zsírok táplálkozásban elfoglalt szerepét senki nem vitatja! A zsírok nagyon fontosak bizonyos vitaminok és ásványi anyagok, fitokemikáliák (pl. béta karotin) hasznosulása, energiapótlás, esszenciális zsírsavak bevitele, bizonyos hormonok stb. szempontjából. A ’’zsírmentes’’ táplálkozás nem azt jelenti, hogy ZÉRÓ zsírt viszünk be a szervezetünkbe, hanem azt, hogy ZÉRÓ finomított zsírt. Az effajta táplálkozásban általában őszkalóriáink 9-12 %-a származik zsírokból, ami bőven elégséges, holott egy csepp pluszban hozzáadott zsírt vagy olajat sem tartalmaz. Aki pedig rendszeresen fogyaszt húsokat, halat, tojást illetve tejtermékeket, azoknál ez az arány jóval magasabb is! Ezek alapján nem kell aggódni amiatt, hogy a bevitt zsírok vajon elégségesek-e szervezetünk számára! Mindenben van zsír, illetve a zsírszegény növények is tartalmaznak zsírokat, valamint még a növények között is vannak zsírban nagyon gazdag források (avokádó, oliva bogyó, kókusz, tofu, szójatej, magvak, magból készült vajak stb.)

Az Omega 3, esszenciális zsírforrásra viszont szeretném felhívni a figyelmedet! Próbálj meg napi 2 evőkanál ŐRÖLT lenmagot vagy fél marék diót beiktatni napi étkezésedbe! Ezekkel máris lefedted a szükséges Omega 3 mennyiséget! Ezen kívül fókuszálj az egész ételekben természetesen előforduló zsírokra és ne a kivont pluszban hozzáadott zsírokra (vaj, tejszín, kacsazsír, disznózsír stb.) illetve feldolgozott növényi olajokra! Hidd el, elégséges zsírt veszünk magunkhoz így is! A fent leirt táplálkozással a 3 hete megmért D-vitamin-szintem tökéletes volt, holott a D-vitamin zsírban oldódik! Ezek szerint nincs szükség arra, hogy szalonnát és vajat együnk, vagy olivaolajjal locsoljam le a salátámat ahhoz, hogy bevigyem a kellő mennyiségű zsírokat. Ha érdekel, hogy hogyan és milyen technikákkal tudod csökkenteni a pluszban hozzáadott, felesleges zsírokat táplálkozásodban, akkor esetleg használd segítségül ezt a posztomat!

És végül: Hány ismerősöd, családtagod szenved zsírhiányban?...Aligha bárki is! És hány küszködik közülök magas koleszterinszinntel, magas vérnyomással, szív- és érrendszeri betegségekkel, diabétesszel, elhízással stb?...elág sokan valószínűleg, sajnos!...Gondolj erre, amikor valaki még egyszer valaki megkérdezi, hogy honnan viszel be akkor elégséges zsírt a szervezetedbe, ha teljesen olaj és zsírmentesen főzöl!

Egy másik nagyon hasznos és kiemelt figyelmet érdemlő kérdés a következő volt:

**Na nem kötekedésből, csak annak idején, mikor elkezdtük a gyerekemnél a hozzátáplálást, direkt felhívta rá a gyerekorvos a figyelmemet, hogy KELL adni valamennyi zsiradékot emiatt (fentiek). (Amikor pl. mondtam, hogy tejtermékeket nem kívánok adni neki, teljesen egyetértett) **

Válaszom a következő volt:

**Ez nagyon jó pont! Igen, a gyermekeknél, főleg a kisbabáknál jóval magasabb a szükséges zsírok mennyisége, mint egy fejlett felnőtt helyzetében, mert ebben a korai életszakaszban a zsírok segítségével tudja kis szervezetük a gyors sejtszaporodást, a sejtfalak összetételének fejlődését, a csontváz és az idegrendszer fejlődését, a hormonok felépítését és szállítását stb.  támogatni.
A csecsemőket tehát zsírban gazdagon kell táplálni és a zsírkorlátozás a későbbi életkorok feladata. A hasznos zsírforrás az anyatej vagy az életkornak megfelelő tápszer, és nem a felnőtteknek való élelem (parizer, vaj, kolbász, szalonna stb.)!
Az avokádó nagyon jó és hasznos élelem lehet csecsemőknek a hozzátáplálás során! Rengeteg országban ez az első élelem, amit kipróbálnak a hozzátáplálás megkezdésénél. Rengeteg hasznos zsírt tartalmaz! Illetve gyakorlatilag az összes üveges bébiétel Omega 3-mat tartalmazó repceolajjal van dúsítva, biztosan nem véletlenül!
Viszont át lehet esni a ló másik oldalára is! A modern társadalmakban a gyerekek nagy részének már 2 éves korára alakulnak ki kisebb-nagyobb eltömődések ereikben, amelyek életük során táplálkozástól függően továbbfejlődhetnek. Ennek pont a túlzott mértékű zsírok fogyasztása illetve engedélyezése az oka, valamint a gyerekeknek túl korán adott '' felnőtt'' ételek fogyasztása. Gyermekorvossal folyamatosan meg kell beszélni, hogy milyen ''kíméletesebb'', de zsírban elégséges forrásokat javasol, mit szól az avokádóhoz, mikor lehet például kis mandulavajat, vagy más magokat bevinni a kisgyermek táplálkozásába, amivel ki tudja elégíteni a számára szükséges, felnőtteknél magasabb zsírigényét! **

A csecsemők illetve kisgyermekek táplálása tehát zsírban magasabb kell, hogy legyen, mint felnőtteké! Ez nagyon fontos pontja a gyermekek fejlődési szükségleteinek! De ekkor sem a disznózsír, a zsírosabbnál zsírosabb pörköltök, vajas kenyerek, olajjal lelocsolt, margarinnal teletömött, lisztes sütemények kell, hogy zsírforrásaikat jelentsék. Anyatejre, megfelelő tápszerre, bébiételekre, avokádóra, később, allergiát kizárva bizonyos magvakra, magvakból készült vajakra stb. érdemes helyezni a hangsúlyt, és gyermekorvossal megbeszélni, hogy mi az elégséges, mi az annál kevesebb és mi a már több, ereket eltömítő kategória a gyermek életkorának megfelelően!

Ez a két kérdés nagyon hasznos és nagyon tartalmas volt, ezért szerettem volna mindenkivel itt megosztani, hátha másoknál is felmerült illetve aktuális lehet!