Az egészséges életmód felé vezető úton sokunknak elég hamar sikerül rájönni, hogy a cukor bizony nem egy egészséges alapanyag és legjobb, ha elkerüljük, amennyire csak lehet! Talán a ’’cukormentesség’’ az első és legegyszerűbb lépése minden "diétának", ahol vagy a fogyás vagy az egészség kerül központba, vagy ideális esetben a kettő egyszerre.
A következő lépés – ’’a mivel és hogyan helyettesítsük a cukrot’’ – már inkább nehézkesebb és sokkal vitatottabb kérdés. Nekem személy szerint rengeteg olvasás, ’’gyakorlás’’ és tapasztalás után sikerült megtalálni a számomra legjobb megoldásokat.
Olyan, hogy totál egészséges édesítőszer nincsen! Ha ilyet keresünk, akkor egy darab gyümölccsel kell beérnünk, de ezen túl az édesítés minden alternatívájának vannak kisebb-nagyobb hátrányai, persze az előnyök mellett. Ez azért nem azt jelenti, hogy mától kezdve nem lehet desszertet enni, élvezni a mennyei, kényeztető, édes ízeket, vagy a reggeli kávét holnaptól ’’üresen’’ kell meginnunk, és ezzel minden napunk keserűen ’’bal lábbal kelésre’’ van ítélve. Vannak természetesen jobb, kevésbé jobb és szerintem kifejezetten veszélyes édesítőszerek. Egy biztos; olyan, mint szuper édesítőszer tényleg nincsen. A gyümölcsökön túlmenő édesítés egy luxus kategória, és mint ilyen, mértékkel és főleg tudatosan kell alkalmaznunk.
CUKOR ÉS MESTERSÉGES TÁRSAIK:
A szerintem legveszélyesebb kategóriába tartozik az összes finomított cukor és mesterséges, szintetikus édesítőszer.
Ilyenek a fehércukor és barnacukor fajták. Igen, sajnos még a barnacukor is ide tartozik, hiszen nem másról, mint visszaszínezett, többszörösen finomított fehércukorról beszélünk. Vitaminoktól, rostoktól, ásványi anyagoktól megfosztott üres kalóriák, amelyek csak arra jók, hogy növeljék ruhaméretünket, és egyébként semmi szüksége nincsen rá szervezetünknek normál esetben (műtét, betegég, élsport esetében stb. egyéb vonatkozásokat is számba kell venni persze, de ez egy tágabb kérdéskör). A túlzott cukorfogyasztás emeli a vér triglicerid értékét, ingadoztatja a vércukorszintet és fölös adrenalint termel, továbbá támogatja a rákos sejtek szaporodását, emeli a koleszterinszintet, gyorsítja az öregedési folyamatokat, gyomorbetegségeket, fogszuvasodást, acnét, hangulatingadozásokat okozhat.
A mesterséges édesítőszereket pedig, mint például nátrium-szacharint, nátrium-ciklamátot vagy aceszulfámot messziről kerülni kellene az aszpartammal az élen. Ha a többiről egyelőre nem is, erről viszont sikerülni látszik azt bizonyítani, hogy káros hatásai lehetnek az idegrendszerre. Az ’’okoz-e rákot vagy nem’’ kérdéssel nem igen foglalkozom, mert az én teljes értékű étrendemben, – ahol arra törekszem, hogy az ételeket a természetben előforduló állapotukhoz legközelebbi formában fogyasszam – az ilyen szintetikusan előállított édesítőszerek használata kizárt. Egyébként csodálatos dolognak tartom, hogy a tudomány, a vegyészet ma képes arra, hogy szintetikusan előállítson különféle vegyületeket, orvosságokat stb., amelyekkel életek menthetőek, és mindez nem a természetben, hanem a laboratóriumban születik meg. De azt gondolom, hogy egy egészséges ember étrendjében, alapesetben az effajta szintetikus szerek használatától inkább tartózkodni kellene. De ha csak a következő, logikával egyszerűen belátható szempontra gondolunk, akkor talán jobban látjuk, hogy az egészség és a karcsúság titka nem a zérókalóriás, mesterséges vegyületekben rejtőzik: Ha ugyanis valami édeset eszünk, akkor az agyunk az ’’édes íz jelzések’’ hatására valamiféle tápanyagot, de legalábbis szénhidrátot, kalóriákat vár. Ha azonban ezt nem kapja meg, akkor összezavarodhat a rendszer, és könnyen metabolikus szindróma, különböző anyagcsere-zavarok (elhízás, cukorbetegség, szívbetegség, magas vérzsírszint, stroke, magas vérnyomás, magas koleszterinszint) lehetnek a következményei. Ez olyan, mintha benzin vagy gázolaj helyett vízzel tankolnánk. Vajon ebben az esetben is normális működést várnánk az autónktól?!
Ha fogyókúra szempontjából akár, de rendszeresen fogyasztod a különböző ’’ light’’ vagy ’’diet’’ termékeket, üdítőket, joghurtokat, pudingokat, desszert készítményeket, akkor jó, ha tudod, hogy egytől egyik valamilyen szintetikus édesítőszerrel vannak édesítve.
Azonban vigyázni kell, mert a legújabb trend az, hogy bizonyos ’’diet’’ termékek reklámozása kapcsán arra hivatkoznak, hogy természetes édesítőszerrel édesített termékről van szó. Ezekben rendre szukralózt használnak, mint ’’természetes’’ édesítőszert. Az ok, amiért a szukralóz ’’természetes’’ néven futhat az az, hogy közönséges asztali cukorból állítják elő klórvegyületek segítségével kémiai úton, ezért ’’klórcukorként’’ is nevezik. Ezzel a normál cukornál kb. 600-szor édesebb anyagot kapnak, amit én véletlenül sem neveznék természetesnek és egészségesnek sem. A reklámok és marketing eredményeképp sikerül elhitetni, hogy a szukralóz egy csodaszer, hiszen valódi, természetes cukorból származik természetes cukorízzel, csupán a nem kívánt kalóriák nincsenek benne.
ELŐNYÖSEBB MEGOLDÁSOK:
Az ezeknél jobb édesítőszerek közé én a xilitet (nyírfacukrot), agávé nektár és mézet sorolnám.
A nyírfacukor ugyan számos előnyös hatással rendelkezik, de azért ez sem csodaszer. Nagyon alacsony glikémiás indexe, cukorhoz képest kb. fele annyi energiatartalma miatt egész jó alternatíva. Ráadásul a fogakra is kedvező hatással van, mert nem okoz fogszuvasodást. Viszont sokaknál hashajtó hatása igen intenzív is tud lenni, és ezzel összefüggésben akár a gyomorban található mikroflórát is károsíthatja, ezért mértékkel kell fogyasztani! (Ugyanez igaz a cukoralkohol csoportba tartozó többi édesítőszerre is, mint pl. erythritol, maltitol, szorbitol stb.)
A valódi méz tele van ásványi anyagokkal, glikémiás indexe 40 és 80 között változhat feldolgozottságától függően. Megbízható forrásból, a lehető legnyersebb méz mértékletes fogyasztásával szerintem nincsen semmi baj.
Az agávé nektár szintén alacsony glikémiás indexszel rendelkezik, ami súlymenedzsment szempontjából, rövid távon előnyös lehet. Viszont feldolgozottságtól függően 50-90% fruktóz tartalommal is bírhat. A fruktóz lebontása a májban történik, és a magas fruktóz tartalmú ételek rendszeres fogyasztása bizony megterhelheti a májat, magas vérzsírszinthez vezethet, inzulin rezisztenciát, diabéteszt és szívbetegséget okozhat.
AZ ÉN KEDVENCEIM:
Az én kedvenc édesítőszereim közé a juharszirup és a datolya paszta tartoznak.
A juharsziruppal azt hiszem, titkon afférom is van, annyira imádom jellegzetes ízét. A tiszta 100%-os juharszirup tele van B2 vitaminnal, cinkkel, vassal, kalciummal és magnéziummal. Közepes glikémiás indexével az egyébként nagyon rostos táplálkozásomnak és ételeimnek tökéletes kísérője.
A datolya paszta pedig talán a legkevésbé feldolgozott alternatíva, sütéshez, főzéshez kiváló.
A LÉNYEG, AZ EGYENSÚLY:
Az én konyhámban általában datolya, juharszirup és agávé nektár található, melléjük néha nyers méz, kókuszcukor és teljes nyers cukor társul. Ezeket használom változatosan, étel típusától függően. Rendszeresen mérem és ellenőrzöm a vércukromat is. A desszerteket, édességeket igyekszem luxus kategóriaként hétvégére illetve ünnepekre tartogatni. Nem hiszem, hogy a mindenféle, többszörösen feldolgozott, mű, diétás desszertek napi szinten történő fogyasztása hosszú távon büntetlenül maradhat. Azt sem hiszem, hogy a túlsúlyból és kettes típusú cukorbetegségből eredő problémákat szimplán és egyedül a zérókalóriás és zéró glikémiás indexű édesítőszerek oldhatják meg. A rostokban gazdag, zsírokban szegény és a lehető legfeldolgozatlanabb táplálékokon alapuló étrend komplex, egészségmegőrző hatásaiban hiszek. Volt idő, amikor én is locsoltam az ’’Ezerédes’’, ’’Szuperédes’’, ’’Zéróbűnözés’’ és ’’Egycseppkanál” teljesen vagy részben szintetikus édesítőszereket a kávémba, pudingokba és süteményekbe. Sem a súlyom, sem a laboreredményeim nem voltak ilyen jók, mint ma, amikor kellő tudatossággal, tapasztalattal és folyamatos önellenőrzéssel megengedek magamnak olyan fajta, természetesebb édesítőszereket, mint a juharszirup, méz vagy agávé nektár. Ismerem ezek pozitív és negatív hatásait is, és ezeket figyelembe véve döntöm el, hogy mikor, miből, mennyit engedek meg magamnak.
Azt hiszem, mindannyiunknak meg kell találni a saját egyensúlyunkat az édesítőszerek világában! Nekem mára sikerült!
